Válassza ki a saját kávéját
Egy kávé íze elsősorban eredetétől és fajtájától függ, emellett azonban más szempontok is szerepet játszanak: a betakarítás módja, a pörkölési eljárás és a csomagolás.
Arabica vagy robusta
Az arabica kávé 44 kromoszómát tartalmaz, míg a robusta csak feleannyit. A különbséget a kávé aromagazdagságán keresztül érzékelhetjük. A kávé aromáját több mint ezer összetevő határozza meg. Az arabica kávé ezért mind az aroma mennyisége, mind minősége szempontjából sokkal érdekesebb, mint a robusta. Egy további paraméter a koffeintartalom. A robusta több koffeint tartalmaz (1,5 és 4% között), mint az arabica (0,3 és 1,5% között). Ami az árukat illeti, az arabica kávé kicsivel drágább, mivel nehezebb a termesztése.
Betakarítás és pörkölés
Az arabicát kézzel szedik, egyenként válogatva az optimális érettségű bogyókat, ami sokkal jobb kávét eredményez, mint a gépi betakarítás. Akár néhány tucat cserjéből áll az ültetvény, akár több százból, több ezerből vagy több millióból, először kézzel kezdik meg a betakarítást, csak később térnek át az elengedhetetlen gépi szedésre.
Továbbá, csak a hagyományos, 220 °C-on 20 percig tartó pörkölés teszi lehetővé, hogy a kávé teljes aromája kibontakozzon. Általában a csomagolás nem tartalmaz a pörkölésre vonatkozó információt, kivéve, ha az tényleg hagyományosan történt.
«Light», instant és fagyasztva szárított kávé
Elfogyasztás után a kávéban lévő viaszok és zsiradékok megindítják a gyomor és a hasnyálmirigy emésztőnedveinek elválasztását. Ezek a cukrok tejfehérje bontó hatásúak. Ha tejeskávét fogyasztunk, ez a reakció automatikusan beindul, és néhányan nehezen tudják megemészteni. Ezért került sor az alacsony zsírtartalmú, a tejes kávé és más kávék emésztését segítő kávéfajták kifejlesztésére.
Ami az instant kávét illeti: ez betöményített szűrt kávéból készül, amelyet porlasztanak (a lehető legkisebb szemcsékre) egy torony tetejére. Ezzel egy időben forró levegőt fújnak a torony aljába. Amikor a kettő találkozik, a kávéban lévő víz elpárolog, és a benne oldott kávé por alakban visszamarad. Manapság az instant kávék nem tartalmaznak hozzáadott vegyszereket, bár az a tény, hogy kapcsolatba került a forró levegővel, elkerülhetetlenül enyhén égett, karamellás ízt kölcsönöz neki.
Hasonlóan, fagyasztva szárított kávét úgy nyerhetünk, hogy a kávékoncentrátumot mínusz 40 °C-on megfagyasztjuk. Az így keletkezett kávétéglákat fagyasztókamrában helyezik el, amelyben vákuum uralkodik. Amikor kiszivattyúzzák a levegőt, a víz szublimál, (szilárd halmazállapotúból közvetlenül légneművé alakul). Az instant por visszamarad. A kávé nem ég meg, így ízminősége jobban megőrizhető, mint az előző módszerrel.
A koffein és a koffeinmentes kávé
A koffeint Runge fedezte fel és izolálta 1819-ben. A koffein szervezetben való tartózkodása (az elfogyasztás és a kiválasztás között eltelt idő) 8 óra, a csúcs 5 óra múlva jelentkezik. Ez a magyarázata, hogy miért okoz problémát a délután 5 órakor elfogyasztott kávé, míg a közvetlenül lefekvés előtt elfogyasztott nem. A koffein a kávé egyetlen oldható alkotórésze. Minél több vízzel érintkezik a kávé, és minél hosszabb idő telik el a szűrésig, annál több koffein vonódik ki. Másképp fogalmazva (és ez paradoxonnak hangzik):a “short” kávé kevés koffeint tartalmaz, míg a “long” kávé sokkal többet. Ahhoz, hogy egy kávé koffeinmentesnek számítson, nem tartalmazhat 0,01% -nál több koffeint.
A koffeinmentesítési eljárást a zöld kávébabokon végzik el, és háromféle módszer használatos:
- a hagyományos, oldószereket alkalmazó módszer (metilén-kloridot vagy triklór-etilént)
- a karbongázt vagy propánt használó Zosel-módszer
- a víz felhasználásával történő koffeinmentesítés, amely nyilvánvalóan a legtermészetesebb, de egyben a legdrágább is.
Európában csak két gyártó készít koffeinmentes kávét.
Az ökoszisztéma
A kávé a Ráktérítő és a Baktérítő között, az északi szélesség 25° és a déli szélesség 30° között termeszthető. A növény 2000 méteres tengerszint feletti magasságig él meg, de csak 15 °C hőmérséklet felett virágzik.
Hőmérséklet, talaj, öntözés, napfény
A kávécserjék – különösen az arabica fajta – 17 és 23°C közötti hőmérsékleten érzik magukat legjobban. Ettől csak nagyon kis eltérés engedhető meg. Humuszban gazdag talajt igényelnek, amelynek nitrogéntartalma elengedhetetlen a kávécserje harmonikus fejlődéséhez. Ahhoz, hogy öntözés nélkül termeszthessünk kávét, bőséges eső szükséges: 1500-2000 mm a 8 hónapos periódus alatt. Végül, a kávécserjét óvni kell a széltől.
Magasság
Az arabica kávé nagy tengerszint feletti magasságon, míg a robusta síkságon nő. Az Arabicával ellentétben a robusta fajta szereti a napfényt. Ezek a különbségek befolyásolják az ültetvény típusát és elhelyezését. Ezért kell Mexikóban hegyi utakon több mint egy órát öszvérháton felfelé kapaszkodni, hogy elérjünk egy ültetvényt. Másutt a módszerek különböznek: Brazíliában hagyományosan síkságon terülnek el a több ezer hektáros ültetvények, gyakran repülőgéppel közelítik meg a betakarítási területet.
Az ültetvények állhatnak néhány tucat, néhány száz, néhány ezer vagy akár néhány millió cserjéből. Az előbbi esetekben a bogyókat kézzel szüretelik, míg az utóbbi esetben gépesítik a betakarítást.
Évszakok
Az egyenlítői és a trópusi zónák két évszak befolyása alatt állnak, nevezetesen az esős- és a száraz évszak. Éghajlatunktól eltérően, amely négy évszakra tagolódik (hőmérsékleti változatokkal tarkítva), a kávécserjék mindössze két évszak által befolyásolva az átlagos páratartalomtól függően több hónapon keresztül virágoznak. Az egyenlítői zónákban a kávécserje akár nyolcszor is virágozhat évente, ezért nem számít szokatlan jelenségnek, ha ugyanazon a cserjén egyszerre találunk bimbót, virágot és különböző érettségi fokon álló bogyót. A betakarítás így több lépésben zajlik.
A trópusi klímán azonban az évszakok sokkal kifejezettebbek, és a bogyókat egy- vagy két lépésben takarítják be. A bogyók a virágzás után 8-9 hónappal érnek be. Két héten keresztül egy adott terület összes ültetvénye tele lesz érett bogyókkal.
Az arabica
A cserjék a trópusokon 500-1700 méteres magasságban élnek. Általában magasabb növények (banán, kókuszpálma) árnyékába ültetik őket, mert az erős napsugárzás nem tesz jót nekik. Természetes körülmények között az arabica kávéfák 5-6 méter magasra is megnőhetnek. A tetejüket visszavágják 3 méter magasságnál, hogy megkönnyítsék a gondozásukat és a betakarítást.
A különböző talajtípusokhoz való alkalmazkodásuk vagy a keresztezés következtében különféle fajták fejlődtek ki. Bizonyos fajtái, mint például a gyümölcsös aromájú mokka, a Mauritiuson termő Bourbon vagy a Maragogype, amely a Brazíliában, Bahia közelében fekvő azonos nevű városról kapta a nevét, széles körben elterjedtek.
Több helyi (Blue Mountain, High Mountain, Jamaica szigetén) vagy kevésbé gyakori fajta (Mondo Nuevo, Arabigo, Garnica) szintén forgalomban van. Arabicát termesztenek Amerikában (Közép- és Dél-Amerikában és a Karib-szigeteken), Afrika keleti partján, Indiában és Pápua Új-Guineán. Bár arabicát termeszteni kényesebb ügy, mint Coffea canephorát – a másik domináns fajt – mégis a világ termelésének háromnegyedét teszi ki.
Robusta
A robusta, a Coffea canephora faj fő változata, nevét különleges ellenállóképességének köszönheti. Vadon nő az afrikai trópusok szinte minden erdejében. Közép- és Nyugat-Afrika kevésbé magasan fekvő részein, Ázsiában, Sri Lankán és a Fülöp-szigeteken termesztik.
A beporzást egyik növényről a másikra szálló rovarok végzik. A Coffea canephora nagy számú kávéfajta őse, például magáé a robustáé is, amelyet Indonéziában, Palembangban vagy Mandhelingen termesztenek, a Kouillou-é, amely egy gaboni folyónak köszönheti a nevét, vagy a Conilon fajtáé, amelyet Brazíliában termesztenek, vagy a Niaoulié Togóból és a Dahomey-é vagy a Gimet-é Közép-Afrikából.
Vad kávécserjék
Úgy tűnik, hogy a Coffea arabica cserje az Abesszíniai (ma Etiópia) Kaffa régióból származik. Mokha térségében fekvő arab országokban szintén vadon nő. Bár nem tudjuk, hogy jutott el Etiópiából Jemenbe, azt tudjuk, hogy a jemeniek voltak az első kávétermesztők. A vad kávét csak a XIX. század végén fedezték fel Afrika sík és alacsony fekvésű trópusi területein. Azóta a gazdaság jelentős szereplőjévé vált.
Kávétermesztés
Egy kávécserje körülbelül 70 évig él, és ezalatt 2,5 kg bogyót hoz, amelyekből 500 g zöld kávébab nyerhető. Ez cserjénként évi 0,5-4 euró bevételt jelent a körülmények alakulásától függően. Ennyit kell költeni az ültetvény fenntartására, öntözésre, trágyázásra és a betegségek elleni harcra.
Botanika
A kávécserje – a botanikusok számára Coffea – a Rubiacaea családba tartozik. A 73 létező faj közül csak a Coffea arabicát és a Coffea canephorát (robusta) forgalmazzák. Mindegyik faj több különböző fajtával rendelkezik, amelyek érzékszervekre gyakorolt hatása más és más, terméshozamuk pedig 3-12 tonna/hektár között változik.
Az arabica kávé önbeporzó (egy fa képes létrehozni a leszármazottait), míg a canephora idegen beporzó (két fára van szükség a szaporodásához). Emiatt a két faj keresztezése lehetetlen.
Az érzékszervi elemzés kimutatta, hogy az arabica kávé gyümölcsösebb és savasabb, míg a robusta füstös, érlelt aromával rendelkezik. Ugyanúgy, mint a boroknál, a kávék között is van „vintage”. A minőség több tényező együttes hatásától függ: a botanikai faj és fajta, a talaj, a hőmérséklet, a magasság, a besugárzás, a fénymennyiség, az öntözés és a szél.
Virágok, levelek és bogyók
Egy kávécserje három éves korában hozza az első virágokat, az első termést pedig öt éves korában. Levelei szívósak, a robustáéi nagyobbak, mint az arabicáéi.
A kávé virágai a jázminéra emlékeztetnek, ezért nevezték a XVII. században a kávénövényt „arab jázmin”-nak.
A virágok gyümölccsé (bogyóvá) alakulnak, amely 6-9 hónap alatt beérik. A kávécserje évente kétszer virágzik, de a páratartalomtól függően akár nyolcszor is virágozhat. Ez a magyarázata, hogy miért találhatunk ugyanazon az ágon bimbót, virágot és különböző érettségű bogyókat. A bogyók ragyogó pirosak és kemények, ha érettek, az éretlen bogyók azonban kesernyés ízt adnak a kávénak, míg a túlérettek kellemetlen fanyar ízt.
Betakarítás
Négy eredményessége és költségei tekintetében különböző módszer létezik.
- Kopasztás vagy lehúzás: Egy ágat kézzel megragadnak, és mindent letépnek róla – az érett- és éretlen bogyókat, a virágokat, stb.
- Fésülés: egy széles, rugalmas fogú fésűt áthúznak az ágon, így az érett bogyók leesnek, az éretlenek fennmaradnak
- Gépesített: traktorok gyűjtik össze a gyümölcsöt kefék használatával, de így a virágok és a levelek is károsodnak. Ez a módszer Brazíliában széles körben elterjedt, és nagyon hatékony. (60 tonna/nap), de lehetetlenné teszi a kávécserjék árnyékba telepítését, és a kopasztáshoz hasonlóan a minőség szempontjából nem ad kielégítő eredményt.
- Kézi szedés: csak az érett bogyókat szedik le kézzel, egyenként.
- A betakarítás során nagyon ritkán válogatnak, aminek az a hátránya, hogy tönkreteszik az éretlen bogyókat, amelyek még megérhettek volna a fán.
Extrakció
Betakarítás után a két babot ki kell szabadítania a csonthéjból, ahol egy ragacsos anyagban beágyazódva helyezkednek el. A kávé jó minőségének biztosítása érdekében ezt a műveletet a bogyók betakarításától számítva hat órán belül el kell végezni. Két módszer áll rendelkezésre:
- a nedves módszer, amellyel kitűnő eredményeket érhetünk el, mivel a víz lágyítja, finomítja a kávét, és eltünteti az esetleges tökéletlenségeket. Hátránya, hogy nagyon sok lépésből áll (áztatás, gyümölcshús-eltávolítás, úsztatás, erjesztés, öblítés, szárítás), ezért sok munkát és nagy mennyiségű vizet igényel, ami bizonyos termelő országoknak nem mindig áll rendelkezésükre. Ez a módszer „kávépergament” hoz létre.
- A száraz módszer abból áll, hogy a bogyókat szétterítik a napon 15-20 napra betonra, zsákokra vagy tálcákra.
«Pergamen-eltávolítás» és válogatás
Ez a folyamat a maghéj eltávolításából és a szennyeződések valamint a sérült szemek kiválogatásából áll, és eredménye a homogén kávétömeg, amelyet a benne maradt sérült magok száma alapján osztályoznak.
A különböző válogatási eljárásokat (magok mérése, sűrűség, szín...) e célra tervezett eszközök használatával hajtják végre. Alkalmaznak kézi válogatást is.
A kávé csomagolása, tárolása és szállítása
Ezek kényes műveletek, mivel ha már kiszáradt a kávé, hajlamos megkötni a környezetből a nedvességet és a szagokat. Bár bizonyos illatok előnyösek lehetnek (egy leheletnyi jód Rióban vagy a monszun Indiában), más szagokat, különösen a fokhagymáét, a fertőtlenítőszerekét stb. el kell kerülni.
A jutazsákok a legalkalmasabbak kávészállításra. Az egy tonna kapacitású „nagy táskák” -ból kiszóródhat a babok egy része, a tartályban megerjedhet vagy „parazita” szagot szívhat magába. Kivételt képeznek a Guadeloupe Bonifieur és a Blue Mountain fajták, amelyeket fahordókban szállítanak.
Betegségek
A kávécserjéket károsító betegségeket általában gombák okozzák, amilyen a hamelia vastatrix. Ez a gomba a XIX. századba jelent meg, és több ezer hektár arabica ültetvényt pusztított el Indiában és Indonéziában. Manapság a növényeket könnyen megvédhetjük a gombáktól. Egy szúfajta megtámadja a bogyókat. És a mag tele lesz lyukakkal.
A pörkölés művészete
A kávé minőségét nagymértékben befolyásolja a pörkölés
Tárolás
A kávé ízének minél hosszabb megőrzése érdekében a kávépörkölőnek nagy mennyiségű zöld kávébabot kell importálnia. A legtöbb kávét hajón szállítják Antwerpen kikötőjébe, és általában 60 kg-os jutazsákokba csomagolják. Ha a zöld kávébabok organikus termesztésűek, a többi kávétól elkülönítve kell tárolni őket.
A zöld kávébabok vizsgálata
A zöld kávébaboknak először a küllemét vizsgálják., különös tekintettel a 300 grammjában előforduló hibás szemek számára. Ez azonban nem minden: Csak az érzékszervi vizsgálat fedi fel a minta előnyös tulajdonságait és gyengéit. Ezt egy laboratóriumban végzik.
A pörkölés során végbemenő változások
Ha hőhatásnak tesszük ki, a cukor és víz karamellt hoz létre. A tizedik percben, amikor már elfogyott a víz, a cukor és a sav elkezdi kiengedni aromáit... először csak hármat, majd akár ezerfélét is.Ezt Maillard- reakciónak nevezzük, arról a vegyészről, aki tanulmányozta ezt a komplex jelenséget.
Hagyományos pörkölés
A hagyományos pörkölést gázégőkkel végzik, amelyek a sütő hőmérsékletét 220 °C-ra melegítik. A zöld kávébabokat egy tölcséren keresztül a sütőbe vezetik. A hideg massza megérkezése a hőmérsékletet 120 °C-ra csökkenti. Húsz perc alatt emelkedik újra 220 °C-ra a hőmérséklet.
A pörkölést az első 17 percben automatikusan vezérlik, majd egy operátor átveszi az ellenőrzést és a bab küllemére, illatára és hangjára támaszkodik. Ehhez próbaképpen kivesz néhány szemet. Amikor a kávé elkészült, hűtőtálcára helyezik. A kék füst a kristályvizet nem tartalmazó szén, egy aromahordozó gáz jelenlétének köszönhető.
Pörkölés után a kávé tömege 20%-kal csökken, miközben a térfogata 60%-kal növekszik. Van még egy módszer a kávé hűtésére, a vízfürdő. Ez nem számít csalásnak a törvény szerint, mivel a pörkölt kávébab tartalmazhat 5% vizet, de van egy hátránya. A víz oxidálja a kávét, gátolja az aromát és növeli az eladott kávécsomag tömegét.
10 perces gyorspörkölés
A kávét „tornyokba” rakják, amelyeken nagyon forró levegőt (360 °C) áramoltatnak a 60 hPa-os turbinák. A pörkölés 10 perc alatt lezajlik, ami azt jelenti, hogy pontosan akkor, amikor a Maillard-reakciók beindulnak. Ez a módszer olyan kávét állít elő, amelynek a pigmentációja megváltozik, de elveszti a savasságát, keserűbbé válik, és az aromának alig 30%-át bocsátja ki. Ezenkívül, a kávébabok annyira forróvá válnak, hogy hűtésük egyetlen módja a vízfürdő.
90 másodperces villámpörkölés
A kávét nagyon magas hőmérsékleten pörkölik, hullámokkal bombázva. Ilyen sebesség és hőmérséklet mellett a Maillard-reakció nem tud beindulni. A kávébabok egyszerűen kívül megégnek, belül pedig nyersek maradnak. Ezeket szintén vízfürdőben hűtik. Ez messze a leggazdaságosabb mód – a világ legnagyobb kávépörkölői ezt használják – de egyben a legrosszabb is.
A kávépörkölés különböző típusai
- A „Szőke” pörkölést Finnországban és az északi országokban használják. Könnyű kávét eredményez amely savas , de nem keserű.
- A “Monk’s pants” pörkölést Németországban és az Egyesült Államokban használják. Ez a módszer könnyű kávét eredményez, amely kicsit kevésbé savas és csak kicsivel keserűbb.
- A kontinentális perzselés, amelyet Franciaországban és Észak-Olaszországban használnak, félúton helyezkedik el a savasság és a keserűség között.
- Végül a nápolyi- vagy spanyol pörkölés olyan kávét eredményez, amely egyáltalán nem savas, de nagyon keserű.
Minőségellenőrzés
Végső soron a laboratórium felügyeli a pörkölt kávébabok minőségét. A végső aroma elemzéséhez kromatográfiai elemzést végez, amely lehetővé teszi a különböző aroma komponensek jelenlétének kimutatását. Szintén a laboratórium vizsgálja a nedvességtartalmat, a szemcsenagyságot és a színt.
Csomagolás
Pörkölés után a kávé megkezdi új életét:
- Először is, a pörköléskor kiszabadított aromák fejlődésnek indulnak... Innen származik a csodálatos illat, amit a kávébolthoz közeledve érzünk.
- Ezután elkezd öregedni, de a bortól eltérően ettől nem lesz jobb: a kávébabok 3 hét után oxidálódni kezdenek. Az őrölt kávé már öt nap után oxidálódni kezd. Ennek elkerülése érdekében a kávét rögtön pörkölés után vákuum-csomagolják, így már hosszú ideig tárolható.
- Végül gyakran zárjeggyel látják el, ez a minőség garanciája.
Történelem és mítosz
Bár a kávé történelme részben a rabszolga kereskedelemhez kapcsolódik, bővelkedik meglepő, néha tragikus, néha mulatságos mozzanatokban, olyan eseményekben, amelyek elbűvölő történetet alkotnak, amelyben a botanika, a politika, a gazdaság, és az erkölcs is erősen jelen van.
A kávé eredete
Úgy tűnik, hogy a kávé Etiópiából származik. A legenda szerint egy fiatal juhász, Khaldi fedezte fel. Kíváncsi lett, mi okozza a birkái furcsa viselkedését, akik ugráltak és szaladgáltak, miután ettek egy cserje piros bogyóiból. Khaldi ellátogatott a szomszédos zárdába, és elmondta a házfőnöknek, amit tapasztalt. A házfőnök főzetet készíttetett a bogyókból, és attól kezdve a szerzetesek rászoktak erre az italra, amely a hosszú imák alatt ébren tartotta őket. Ami a pörkölést illeti, ezt két szerzetesnek, Sciadlinak és Aydrusnak köszönhetjük. Egy esős délután őket bízták meg a szedéssel, és bőrig ázva érkeztek vissza az elázott bogyókkal. Rátették a bogyókat a kandallóra, hogy megszáradjanak. Amikor visszatértek az imáról, észrevették, hogy a bogyók nemcsak megszáradtak, hanem megpörkölődtek, és csodás illatot árasztottak. Ettől kezdve pörkölt kávéból főzték az italukat. Mindez a Közel-Keleten, Jemenben történt.
A termesztés kiterjesztése
A kávé valószínűleg a XV. században indult világhódító útjára. A Mekkába tartó muszlim zarándokok közvetítésével a kávé elterjedt Jemenben és más arab területeken. A XVII. század elejéig csak az arab országok gyártottak kávét. 1690 körül holland tengerészek vitték be a Mokhából származó első kávéhajtásokat Ceylonra majd Indiába, míg végül eljutott minden ázsiai holland kolóniára. Később Java szigetéről vittek be kávéhajtásokat Európába. Az Amszterdami Botanikus Kert üvegházaiban is nő kávécserje. A hajtásokat XIV. Lajos kapta ajándékba, aki őket bízta meg a párizsi királyi botanikus kert vezetésével, amelynek mai neve „Jardin des Plantes”. Innen Gabriel de Clieu kapitány bátorságának köszönhetően a kávécserje elterjedt a francia karibi gyarmatokon, ahol Franciaország szabadon hozzáférhetett a készletekhez. Innen a kávétermesztés egész Latin-Amerikában elterjedt, ahol a XIX. század végéig főleg rabszolgák dolgoztak az ültetvényeken.
Az első kávékedvelők
A XVI. század közepén Egyiptomban, Szíriában, Perzsiában vagy Törökországban bevett gyakorlat volt a kávé fogyasztása. Kávéházak nyíltak Medina, Kairó, Bagdad, Alexandria, Damas és Isztambul utcáin. 1555-ben Isztambulban nyitotta meg az első kávéházat két szír, Shems és Hekeem. Néhány éven belül a kávéházak száma több százra rúgott. Közben Nagy Szulejmán szultán török harcosai megismertették az új italt a Balkán, Közép-Európa, Észak-Afrika és Spanyolország lakosaival.
A kávé elterjedése Európában
A kávé először Velencében bukkant fel 1615-ben. A XVII. századig nem volt más, mint egy különlegesség, amelyet néhány utazó hozott haza Keletről. A patikusok kelléktárában is fellelhető volt. 1644-ben egy Alexandriából érkező hajó kirakta a rakományát Marseille-ben, ahol tíz évvel később megnyílt az első nyilvános kávéház. 1669 körül az ottomán birodalom párizsi nagykövete, Szolejmán aga közvetítésével az ital meghódította a párizsi felsőbb köröket. Történelmi források szerint XIV. Lajos inkább a csokoládét kedvelte.
A bécsi kávéházak története
1683-ban a török hadsereg másodszor ostromolta Bécset. Annak ellenére, hogy egy keresztény hadsereg tartózkodott a közelben, a város már a megadást fontolgatta.
Egy éjszaka, Franz Goerg Kolschitzky híressé tette magát. A fiatal lengyel fiú tíz évig élt Isztambulban és beszélt törökül. Felajánlotta, hogy megpróbál átjutni az ellenséges vonalon. Keleti ruhát öltött, sikerült kijutnia, és olyan hasznos információval látta el Lorraine főhercegét, hogy az megtámadta és megfutamította a törököket. Úgy elfutottak, hogy otthagyták az ágyúikat, és a hadtápot, közte 500 zsák kávéval. Kolschitzkyt hősként fogadták és kitüntették. Osztrák állampolgárságot kapott, neki adták az 500 zsák kávét, és engedélyezték számára kávéház nyitását. Ez volt a «Zur Blauen Flasche» (A kék palack).
Úgy készítette a kávét, ahogy Isztambulban tanulta. A bécsieknek nem ízlett, és rosszul ment az üzlet. Kolschitzky-nak eszébe jutott, hogy megszűri a kávét, tesz bele egy kanál tejszínt és mézet. Azonnal sikert aratott. Mivel már a helyes úton járt, elhatározta, hogy minden újságból rendel egyet a vendégei számára. Ezután megkérte egy cukrász barátját, hogy készítsen számára egy különleges süteményt. A török zászló félholdja ihlette a ma már klasszikussá vált bécsi kiflit.
A Lloyds születése
1685-ben egy bizonyos Edward Lloyd kávéházat nyitott Londonban. A fia áthelyezte a létesítményt a Lombard Street 16-ba, a tőzsde közelébe. Hamarosan a hajótulajdonosok, tengerészek, brókerek, ügyvédek és biztosítási ügynökök törzsvendégek lettek az új kávéházban. Néhányan még a leveleiket is oda küldették.
1696-ban a helyiség tulajdonosa kiadta a «Lloyds Journal»-t, amely a tengerészetről és a tengeri kereskedelemről szolgáltatott információt. Kávézója hamarosan aukciós ház lett a hajók és rakományaik számára. Még a hadizsákmányt is itt osztották el. A főcsarnokot a tengerészek szükségleteinek megfelelően rendezték be. Egy korabeli meteorológiai állomás barométerrel, anemométerrel, esőbecslővel és egy könyvtár tele a világ minden tájáról származó térképekkel. Az ajtóval szemben állt a „Lloyds Great Book” a hajótörések és más katasztrófák feketelistájával a bal oldalon, és a biztonságosan a kikötőbe érkezett hajók listájával a jobb oldalon. Egy 1778-ban kötött szerződés alapján a kávéház postahivatallá alakult át.
A tengerészet tagjai és nemzetközi kereskedők leveleket küldhettek és fogadhattak. Maga Edward Lloyd is bekapcsolódott az itt tető alá hozott üzletekbe. Ma a kávéház már nem létezik, de a Lloyds a világ egyik legnagyobb biztosító társaságává vált.
A bostoni teadélután
Az Amerikai Egyesült Államok függetlensége megnyitotta a világ legnagyobb piacát. III. György, Anglia királya, elhatározta, hogy megtölti az államkincstárat a Stamp Act (bélyegtörvény) kikényszerítésével. Ez súlyos adókat vetett ki az Angliából Amerikába importált árukra. Az amerikaiak fellázadtak, és elhatározták, hogy bojkottálják az angol árukat. Ekkor határozták el Boston lakói, hogy a raktárakból minden ott tárolt árut a kikötő vizébe dobnak. Ez a Bostoni teadélutánnak nevezett esemény volt az amerikai függetlenségi háború előzménye, és ivási szokásaikat megváltoztatva ekkor tértek át a teáról a kávéra.
A kolumbiai kávé felemelkedése
A XIX. században a kolumbiai vezetők bátorították a kávétermesztést, de nem jártak sikerrel. Öt évbe telik a kávécserjének, mire először terem. A farmereknek élniük kellett valamiből, amíg ez az idő eltelik. Francisco Romeronak, egy kis falu, Salazar lelkipásztorának jó ötlete támadt. A gyónás után penitenciaként nem Miatyánkot vagy Üdvözlégyet kellett a híveknek imádkozniuk, hanem 3-4 kávécserjét elültetniük. A püspöknek megtetszett az ötlet, és kiterjesztette az új szokást az egész egyházmegyére. Kolumbia tehát az atyák bűneinek köszönheti kávéültetvényeit.
Napjainkban
A kávé jelentős gazdasági tényezővé vált. Évente 15 milliárd dollár cserél gazdát, ezzel a legjelentősebb mezőgazdasági termék és a második legjelentősebb (értékű) nyersanyag, messze lemaradva a nyersolaj mögött, de megelőzve a búzát, az acélt, a cukrot és a kakaót. Mindennap másfél milliárd csésze kávét iszunk. A világ lakosságának 2/3 része kávézik, nagy többségük Európában él, különösen sokan Észak-Európában. Általános szabály, hogy minél hidegebb az idő, annál több kávét iszunk. És minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, annál kevesebbet. Erre vezethető vissza, hogy a termesztő országok – Brazília kivételével, amely a termelés 50%-át hazai piacra szánja- majdnem az egész készletet külföldön értékesítik.
A kávé és az egészség
A kávé serkentőszer, amely képes elodázni az alvást. E nyilvánvaló, közismert tény mellett milyen hatást gyakorol a kávé a testre? Az alábbi rövid listából megtudhatja, hogy az egyes szervekre és működésekre milyen hatást gyakorol a kávé, hat-e rá egyáltalán.
Az agy
A koffein izomösszehúzóként hat az agy keringési rendszerére. Meghosszabbítja az összpontosítási képesség időtartamát, késlelteti a fáradtság tüneteinek megjelenését, különösen intellektuális vagy ismétlődő feladat esetén. Megelőzi a migrént, csökkenti a migrénes fejfájás erősségét, és fokozza az aszpirin fájdalomcsillapító hatását, így jótékony hatással bír.
A szív
Egészséges embernél a normális mennyiségű kávéfogyasztás (napi 5 csésze egyenletesen elosztva) nem módosítja a szív- és érrendszeri működést, sem a szívritmust, sem a vérnyomást. Egyes szív rendellenességekben szenvedő egyének számára a kávéfogyasztás ellenjavallt.
A máj
A kávé serkenti bizonyos enzimek termelődését, ezért befolyásolja egyes gyógyszerek hatását.
Izmok
A hatás egyénenként és a fizikai aktivitás fajtája szerint különböző lehet. A koffein serkenti a központi idegrendszert és fokozza az állóképességet a fáradtságérzet megjelenésének késleltetése által. Nem fokozza a teljesítményt, de lehetővé teszi olyan tevékenységek végzését, amelyek összetett koordinációt igényelnek, mint például a járművezetés.
A tüdő
A koffein légzéskésleltető hatású, ami segít az asztmarohamok megelőzésében. A zöld kávébabból származó részecskék okozhatnak bőr- vagy légzőrendszeri allergiás reakciót.
A gyomor
A kávéban lévő viasz és zsiradék serkenti a gyomorsav-elválasztást. A kávé nehezebben emészthető, ha tejjel szolgálják fel.
Vese
A koffein vízhajtó hatású.
A hasnyálmirigy
A kávé fokozza a hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyváladékának termelődését. A cukorbetegek mérsékelt mennyiségben fogyaszthatnak kávét, kivéve ha idegesség tünete jelentkezik, mivel az módosítja a vércukor szintjének szabályozását.
Terhesség
A kávé nem változtatja meg a terhes nők fiziológiai állapotát. Nem veszélyezteti az anyatejjel táplált csecsemőket. Hosszú időt vesz igénybe azonban, mire a magzat szervezetéből kiürül a koffein, ezért a leendő anyáknak ajánlatos csökkenteni kávéfogyasztásukat.
Antioxidáns
A kávé tartalmaz egy különleges savat is, – klorogén sav – amely természetes erős antioxidáns, így segít megelőzni az artériák elmeszesedését, és késlelteti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
Szójegyzék
Bővítsük ismereteinket a kávé világáról…
Arabica
A latin rendszertani neve Coffea arabica Linné és ez a világon a legelterjedtebb kávécserjefaj. 200 különböző fajtát foglal magában, köztük a jól ismert Bourbon, Mokka, Typica, pointed Bourbon és Maragogype fajtákat.
Aromák
A kávé aromái csak hő hatására szabadulnak fel, ha a babokat pörköljük. A fehérjék, savak és szénhidrátok kölcsönhatásaként lejátszódó összetett jelenség számtalan aroma (akár ezernél is több különböző összetevő) megjelenéséhez vezet.
Ezek az aroma összetevők különböző aromacsaládokba tartoznak, például empireumatikus olajok, virág, fa, fűszer, gyümölcs, balzsam stb. Ezek az összetevők sérülékenyek és illékonyak, és megőrzésük érdekében a kávét a pörkölési eljárást követően nagyon gyorsan be kell csomagolni. Erre a célra legmegfelelőbb a fémdoboz, amely leginkább megőrzi az aromákat.
Zöld kávé
A zöld kávé tulajdonképpen a kávécserje leszüretelt bogyóterméséből kiszabadított kávébab. A kávé magjainak nincs sem illatuk, sem ízük, méretük pedig fajonként és fajtánként változó.
Kávéültetvény
Portugálul Fazendának is nevezik.
Koffein
A koffein egy vegyület, amelyet a kávé fajtánként különböző arányban tartalmaz (0,5 és 4 % között). Az arabica koffeintartalma 0,5 és 1,5 % között ingadozik, míg a robustáé 1,5 és 4 % között.
A koffein természetes serkentőszer, amelyet sok előnyös tulajdonsága miatt bizonyos esetekben terápiás céllal is alkalmaznak. Használható a migrén kezelésére, valamint karcsúsító krémekben.
Bogyó
A kávécserje termése. Általában egy bogyó két kávémagot tartalmaz, de néha csak egyet, az ilyet caracole-nak nevezzük. Nagyon ritkán előfordul, hogy három kávémag található egy bogyóban.
Test
A kávé erősségére utal. Ugyanezt a kifejezést használjuk a nektár vastagságának és konzisztenciájának jelölésére.
Termőhely
Ahogy a borok esetében, a kávé pontos termőhelyére utal. Világszerte több mint 400-féle létezik, köztük a legendás Blue Mountain Jamaikában, a Farfell Estate Zimbabwe-ben, Mokha Sidamo Eiópiában, és a Kona Lei Hawaii-n a legismertebbek. Termőhelyek széles választéka áll rendelkezésre a sokféle ízlés kielégítésére.
Főzés
Kétségtelenül ez a kávékészítés legősibb módja, amely abból áll, hogy a finom (lisztszemcse méretű) porrá őrölt kávét vízben forralunk. Ennek a módszernek, amelyet török módszernek nevezünk, több változata létezik, például a Bodum stílus a piston cafeti?re-ben.
Eszpresszó
Ezt a módszert eredetileg az angolok fejlesztették ki, de az olaszok tökéletesítették a XX. század első felében. A kávéporon 9 bar nyomáson vizet vezetünk át. Egy csészényi kivonat elkészülési ideje 20-25 másodperc.
Fagyasztva szárítás
Ez a második szárítási technika, amellyel instant kávét állíthatunk elő. 1965-ben fejlesztették ki, -40 °C-on történő fagyasztást és elpárologtatást jelent. Az atomizációs módszernél jobb minőségű kávét eredményez.
Maillard-reakciók
Ezek a kémiai reakciók mennek végbe a pörkölés során. A pörkölés során a kávé magjában lévő szénhidrátok reakcióba lépnek a mag víztartalmával (12 %), így karamell keletkezik. A karamell a pörkölés 10. percében reakcióba lép a savakkal és a fehérjékkel, és felszabadítja az aromákat.
Mokka
Jemen történelmi kikötője, ahonnan a XVII-XVIII. Században Európába indultak a kávét szállító hajók. Egy Etiópiai különlegesen finom arabica kávéfajta neve is ez (mokka). Ezen kívül egy olasz kávékészítési módnak is ezt a nevet adták (nyomás alatt átszűrni.
Monszun
Indiában bevett gyakorlat, amely abból áll, hogy a zöld kávébabokat szándékosan nedves levegőnek teszik ki, ahogy a monszun idején történik, így a kávé íze nagyon lággyá és simává válik.
Őrlés
A pörkölt kávé részecskékre aprítását jelenti, amelyek mérete a kávékészítés módjától és a kávéfőző fajtájától függ.
Robusta
A Coffea canephora pierre faj 50 fajtájának.egyike. Elsősorban Afrikában és Brazíliában terem, portugál neve «Conilon», valamint Dél-Kelet-Ázsiában is megtalálható. Jobban ellenáll a betegségeknek, és erősebb, keserűbb, magasabb koffeintartalmú kávét terem, mint az arabica, de kevesebb féle, és kisebb mennyiségű aromaanyagot tartalmaz.
Kopasztás vagy lehúzás
Ez a betakarítás leggyorsabb és leggyakrabban alkalmazott módja, de közepes eredményt hoz: akár érett a bogyó, akár nem, mindenképpen leszedik kézzel vagy géppel.
Stücker-reakció
Olyan kémiai reakció, amelynek során a kávébabok színe megváltozik, zöld színük először arannyá, barnává, végül feketévé változik.
Tőzsde
A kávépiac iparvállalatok kezében van, amelyek meghatározzák az árakat, ellenőrzik és szabályozzák a termelő országokkal való kereskedést a déli féltekén. 1880 óta a kávét két fő tőzsdén jegyzik: Londonban a robusta, New Yorkban az arabica fajtákat. Az árak alakulását tekintve megállapíthatjuk, hogy a kávéárakat hirtelen látványos fluktuáció jellemzi, akár néhány nap alatt megháromszorozódhat az ár. Az 1994-es fagyos időjárás Brazíliában vagy az El Nino 1997-es lecsapása például fontonként 200 centtel növelte az arabica árát.
A több évre vonatkozó általános trend alapján az árak alacsonyak maradtak. Ez a jelenség részben a világszerte jellemző túltermelés következménye.
A Fair Trade rendszer által bevezetett alternatíva megoldást kínál erre a veszélyes helyzetre, amely a kistermelőket termésüknek a termelési költségek alatti eladására kényszerítheti, őket pedig eladósodással fenyegeti.
Kávétermelő oszágok a világtérképen >>
Brazília
Brazília a legnagyobb kávétermelő és exportáló az egész világon. Az összes ültetvény 85 %- a arabica. Az első növények Francia-Guayana-ról érkeztek a XVIII. század elején, az eredeti palánták az Amszterdami Botanikus Kertből származnak, amely Jáváról kapott egy kávécserjét 1706-ban.
Kamerun
Kamerun az arabica és a robusta jávai változatát termeszti. A kameruni ültetvényekből nem hozzák ki a maximumot, mivel a kávécserjék közé ültetett tápláléknövények megkötik a táplálékot és a trágyát.
Kolumbia
Az Antillákról származó első kávéhajtások Venezuelán keresztül érkeztek Kolumbiába a XIX. század elején. Ma Kolumbia biztosítja a világ kávéellátásának 15 %-át. Eredményét annak a közel 3 ezer milliárd arabica kávécserjének köszönheti, amelyek banánfák árnyékában nőnek. Felvevőpiacát a fő ipari országok, Németország, az Egyesült Államok és Japán alkotják.
Costa Rica
Costa Rica kicsiny köztársasága kávéfáit Kuba szigetéről kapta 1779-ben. Innen emelkedett a világ 9. legnagyobb kávétermesztőjévé. Mivel a törvény tiltja a robusta termesztését, Costa Ricán csak arabicát termesztenek. A művelés általában több kis farmer által alkotott termelőszövetkezetekben történik. Ezek szövetségbe tömörülnek, így szabályozzák az exportot. A modern technológiáknak köszönhető a világ egyik legeredményesebb termelése.
Elefántcsontpart
Elefántcsontpart Afrika fő kávétermesztője. Az országban szinte kizárólagosan csak robustát termesztenek, az arabica termesztése még kísérleti stádiumban van. A munkások fele a kávéiparban dolgozik. De az ország első számú bevételi forrását gyakran fenyegeti a szárazság vagy az aszály. A farmerek gyakran inkább kakaót termesztenek, ami kevésbé munkaigényes és több profitot hoz.
Salvador
Bár a kávé képviseli Salvador teljes exportjának 60 %-át, emellett a betakarításban a munkaképes korúak 25 %-a vesz részt, a földreform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Salvador az előkelő 6. helyet foglalja el az amerikai piac beszállítói között, és a 14. helyet a világpiacon. Salvador kávécserjéit a Karib-szigetekről hozták be 1740-ben, és ma több fajtát is termesztenek, amelyek a következők: Bourbon, Typica, Pacas, néhány Arabigo, és egy teljesen új hibrid, a Pacamara.
Ecuador
A többféle betegség által elpusztított kakaófák és banánfák pótlására kezdődött meg Ecuadorban 1920-ban a kávétermesztés. Ma a 12. legjelentősebb kávéexportőr, és főként arabicát termeszt. A bogyók betakarítása az ecuadori ültetvényeken két lépésben történik: júniustól augusztusig az érett bogyókat kézzel szüretelik. A maradékot a szezon végén kevésbé aprólékos módszerrel szedik le.
Etiópia
A világ minden arabica fajtája Etiópiából származik, pontosabban Kaffa tartományból, amelyről maga a kávé szó a világ nyelveibe átkerült. Még ha nem is lehetnénk biztosak az előzményekben, kétségtelen, hogy ebben a térségben a kávécserjék vadon nőnek. Ma Etiópia az arabica kávék legnagyobb afrikai termesztője, minden kávéfajta tekintetében Elefántcsontpart után Afrikában a második, a világpiacon pedig 7. helyezett. Minden etióp kávé kiváló minőségű.
Guatemala
Miután a jezsuiták 1750-ben az országba hozták a növényt, a kávétermesztés a német emigránsok közreműködésével bontakozott ki a XIX. század végén. Ettől kezdve kis- és közepes gazdaságok biztosították a nemzeti termelést. A munkaképes korúak negyede a kávéültetvényeken dolgozott, amelyek termelése valaha az ország összes exportjának 70 %-át képviselte. Mára ez az arány 32 %-ra esett, Guatemala mégis a világ 6. legnagyobb kávétermesztője. Legnevezetesebb itteni fajták az Arabigo, a Bourbon, a Typica és a Maragogype.
Honduras
Ez a kicsi állam a „Közép-Amerika legnagyobb kávétermesztője” címre pályázik. A világranglista 8. helyét már megszerezte. 175.000 hektár termőföldet foglalnak el a kávéültetvények. Ezt a területet még növelni szándékoznak, mivel csökkenteni akarják a munkanélküliségi rátát az országban, és növelni az amerikai dollár alapú állami szerződéseket. Honduras, amely csak arabicát termeszt, elfogadta kávécserjéit a szomszédos Salvadortól, és más országoktól is: Brazíliától, Costa Ricától és Etiópiától.
India
India képviseli az ázsiai kávétermesztés 25 %-át. A kontinens második legnagyobb termesztője, és 8. helyezett a világranglistán. A kávé azonban csak az ország exportjának 1 %-át képviseli. A termesztett fajták megoszlanak az arabica és a robusta között. Az előbbi termesztése hanyatlóban van, míg az utóbbié egyre kiterjedtebb. Az ország specialitása a monszun kávé, amely a hosszú tenyészidő és a viharok által biztosított bőséges öntözés eredménye. Egyes fogyasztók nagyra értékelik különleges illatát.
Indonézia
Indonézia minden arabica ültetvénye Jáva szigetéről származik, ahonnan a hollandok hozták be a XVII. században, ám 1877-ben a Hemileia Vastatrix járvány elpusztította a növények nagy részét. Azóta az Indonéziában termelt kávé 90%-a robusta, és csak 10%-a arabica. Indonézia nagy kávétermesztővé vált, a világ készletének 7%-a innen származik. Ázsiában 2. helyezett, a világon első a robusta termesztésben, és 3. helyezett más fajtákban.
Jamaica
Jamaica csak arabicát termeszt, elsősorban a Typica fajtát. A Blue Mountain fajta világhírre tett szert, de a High Mountain Supreme és Premium Washed Jamaica kávék is kiterjedt piacot foglalnak el. A Jamaicán termelt kávét nem teljes egészében exportra szánják. A jamaicaiak maguk is szeretik a kávét, emellett a termés egy részét egy helyi specialitás, a Tía María likőr készítéséhez használják.
Kenya
Kenya azon ritka afrikai országok egyike, amelyek szinte csak arabica kávét termesztenek. Etiópia után a második legnagyobb kávétermesztő Afrikában. Az összes kávéfajtát tekintve Afrikában a 7. helyet, a világranglistán pedig a 18. helyet foglalja el. Érdemes megemlíteni, hogy Kenya használja a legkifinomultabb módszereket a kávé termelése, feldolgozása és értékesítése terén.
Madagaszkár
A Malagasy kávé története nagyon mozgalmasan alakult. 1878-ban az arabica ültetvényeket üszkösödés tizedelte meg, ezért libéria és robusta fajtájú növényekkel pótolták a hiányt. Az előbbi rossz minőségűnek bizonyult, az utóbbi szerény eredményt hozott. 1900 óta az Elefántcsontpartról származó Kouillou és a Kongóról származó robusta vette át a helyüket. Ezeket is veszélyezteti a viszonylag gyakori hurrikán, és az ország infrastrukturális hiányosságai, valamint az utak állapota.
Mexikó
Az Antillákon termő minden kávécserje fajta eljutott Mexikóba a XVIII. század végén. Jelenleg az ország mezőgazdasági exportjának harmadát teszi ki a kávé, ami a világranglista 4. helyét jelenti Mexikó számára. A kávécserjéket az ország déli felén termesztik 400-1700 méter tengerszint feletti magasságban. Találhatunk itt Bourbon, Mundo Nuevo, Catura, és Maragogype fajtákat. Mexikó az első egy teljesen új fajta, a Garnica termesztésében, amelyet az azonos nevű kutatóközpont fejlesztett ki Jalapában.
Nicaragua
A XIX. század közepén Nicaraguába érkezett kávécserjét ma több ezer, általában közepes méretű farmon termesztik, és 316 millió tőre szaporodott a számuk. Az itt termesztett arabica fajták a Typica, a Bourbon, a Catura és a Maragogype. A kávé a kis ország három vezető mezőgazdasági terménye között szerepel, és Nicaraguát a világ 12. legnagyobb kávétermesztőjévé emeli.
Uganda
A mai Uganda területén, a Viktória-tóhoz közel fedezték fel az első robusta cserjéket 1860-ban. Az itt termő arabica fajok szinte mindegyikét Németországból hozták be, és az ország kávétermesztésének mindössze 5 %-át teszi ki. Az ország robustát exportál Németországba, az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és Franciaországba. Uganda a világranglistán 7. helyet foglal el, és a Brit Nemzetközösség legnagyobb beszállítója.
Peru
Peru szántóföldjeinek 6 %-án folytat kávétermesztést. Vannak ültetvények a tengerparton, a hegyekben, és különösen a perui erdőkben. A jövőben a megművelt területeket kiterjeszthetik, mivel még nagy mennyiségű szűzföld áll rendelkezésre. Bár Perunak a kávé a legjelentősebb mezőgazdasági terméke, az ország csak a 17. helyet foglalja el a világranglistán. A termelés elégtelen volta a politikai nehézségekkel magyarázható, hiszen a munkások tevékenységét még a saját gazdaságukban is akadályozzák.
Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigeteken főleg a robusta kávé Canephora, Liberia, és Excelsa fajtája terem, valamint kis mennyiségű arabica. Az Excelsa fajtát 1740-ben hozta be egy spanyol Ferences rendi szerzetes. Jól meg is telepedett, de sajnos 1889-ben megtizedelte a Hemileia Vastatrix. Az amerikai adminisztráció más fajtákat vezetett be, és ma a Fülöp-szigetek a 3. legnagyobb kávétermesztő Ázsiában, és a 16. a világon.
Venezuela
Venezuela a világ 20. legjelentősebb kávétermesztője, de a kávé az ország fő mezőgazdasági exportcikke. Az iparág fontossága társadalmi jelentőségében rejlik: a munkások nagy hányadát a kávéiparban dolgozók teszik ki. A virágzó kávéültetvények lassítják a farmerek városba áramlását. Az ország legjobb kávéi Tachira államban teremnek. Venezuela exportcikkein leggyakrabban ez a név szerepel.
Vietnam
Vietnam az első számú kávétermesztő Ázsiában, és a második a világon. A francia gyarmatosítók által létrehozott nagyszerű szántóföldeket szövetkezetek vagy az állam által működtetett gazdaságok foglalták el. A valaha termékeny, kiváló minőségű földek sohasem heverték ki a biológiai hadviselés hatásait. A gazdaság, amely nehezen lábal ki a háborús pusztítás okozta nehézségekből, jelenleg a katonai dominancia nyűgétől szenved.